A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának fenntartásában működő MMSZ Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium mindent megtesz annak érdekében, hogy a „máltai gondolkodásmódot” átadják diákjaiknak és ha lehet, akkor a diákok is közvetíteni tudják mások felé azt a szeretetet és bánásmódot, amit az iskolájuktól kapnak.

Két éve, hogy Madai Judit gyöngyösi igazgatóhelyettes fejében felvetődött egy kortárs segítőprogram gondolata, amelynek célja, hogy az iskola erre fogékony tanulói segítsék a náluk is rászorultabbakat. A gondolatból kortárs segítő képzés jött létre az iskola pedagógusainak segítségével. A tanulókból egy csapatot formáltak (olyan gyerekek ők, akik hitelesebben tudják támogatni a kortársaikat, mint egy felnőtt), akiknek mini képzés formájában a csapatépítő játékok mellett a „Hogyan taníts?”, „Hogyan kommunikálj?” részképességeket is megtanították.

Mi sem bizonyítja jobban a projekt (Jót teszünk, jól leszünk) sikerét, minthogy az iskola diákjaiból (9. és 10.-es tanulók) gyorsan össze is állt egy több, mint 20 fős aktív mag, akik elsajátítva a képzésen tanultakat az oktatók segítségével a környező településeken segítik a hátrányos helyzetű kortársaikat a tanulási nehézségeikben, a kommunikációs- és szociális készségeik fejlesztésében.

Miért éppen ezt a korosztályt választották célcsoportként? Bakos István, az MMSZ Iskola Alapítvány oktatási szakértője kifejtette: „a pandémia időszakában az akkori 7. és 8. osztályos, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok nehezebben, vagy egyáltalán nem tudták folytatni tanulmányaikat. Emiatt amint bekerültek a középiskolába, nem tudták tartani a lépést kortásaikkal, közel 50%-uk lemorzsolódott. Nem is volt kérdés tehát, hogy foglalkoznunk kell ezzel a „problémával”, korosztállyal.”

Ahhoz, hogy elfogadóbbak legyünk egymással, fontos megismernünk a másik személyiségét, kultúráját. Az integrált tanítás fontos alapja mindannak, hogy empatikusabbak legyünk egymással, származástól, habitustól függetlenül. A „Jót teszünk, jól leszünk” projekt további célja, hogy különböző etnikumú tanulók együtt menjenek ki a hátrányos helyzetű kortársaikhoz, ezáltal is megkönnyítve a bizalmi viszony erősítését.

„Három összetevő miatt sikeres ez a program: az egyik, hogy hasonlóak a gyerekek, a másik, hogy a pedagógusok előtte alaposan felkészítik őket a találkozásokra. A harmadik, hogy itt nem az épp aktuális következő tanyagok tanítják a résztvevőknek, hanem közösségépítő programokkal, játékokkal teszik aktívvá az amúgy passzív mindennapjaikat. Játékkal tanulni nemcsak ebben a programban fontos, hanem a mindennapi oktatás során is, hiszen a játék útján gyorsabban, vidámabban, és hosszabb távra építhetünk be fontos elemeket, legyen szó a tananyagról, vagy bármilyen, a mindennapi élethez szükséges kompetenciáról.”

Az iskola számára fontos a folyamatos nyomon követés, a gyerekek állandóssága, a projekt tartóssága, az iskolai csapat egyben tartása, de az is, hogy a projektre jelentkezett tanulókra ne csak, klubtagként, de egyénként is odafigyeljenek. „Talán ez a projekt hatással lehet a tanulóink pályaválasztására is? Ha mondjuk valakiről kiderül, hogy a projekt keretében ügyesen oktat, miközben a végzettsége szakács, vagy szakács lesz, akkor ezt a vonalat már az iskolában fejleszteni tudjuk. Akár a következő félév tanmenetébe, szakmai foglalkozásai közé is bekerülhetnek az oktatói kompetenciák. Részükre elő tudunk állni egy egyéni fejlesztési tervvel (kommunikációs- és előadói készség, kollektív tanulási készség, konfliktusmegoldás, problémakezelés), célokat kitűzve, közösen fejlődve, előrelépve a projekt egészét tekintve is.”

„A cél az, hogy szolidáris a társadalomba jól integrált gyerekeket neveljünk. Fejlesszük a soft kompetenciáikat, hogy erős, magabiztos, képességeit ismerő személyiséggel rendelkezzenek.” ‒ zárta szavait Bakos István az MMSZ Iskola Alapítvány oktatási szakértője.