Napokon belül reagált a rendkívüli válsághelyzet kihívásaira a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa, intézményei a legnehezebb helyzetű településeken is zökkenőmentesen álltak át az új típusú munkarendre. Mivel óvodáik, iskoláik zömmel a leghátrányosabb helyzetű településeken vannak, a mostani, digitális munkarend ellenére a feladatokat nem egyszer papíron adják át a diákjaiknak. Ezzel együtt a metódus működik, tudásukat, tapasztalataikat pedig örömmel megosztják bármely intézménnyel, aki ezt igényli.

 

Az iskola- vagy óvodafenntartóknak, két fontos feladata van – ismertette a helyzetet Thaisz Miklós, az Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az egyik a támogatás. Ebben a rendkívüli és váratlan helyzetben a fenntartó dolga biztosítani a forrásokat, az eszközöket – legyen szó szájmaszkról, gumikesztyűről vagy tabletről – és a folyamatos szakmai és lelki támogatást az intézményekben dolgozó kollégáknak. A másik tipikus fenntartói feladat az iskolák szakmai munkájának ellenőrzése. Ez utóbbit is úgy kell megtenni, hogy az amúgy is túlterhelt, az új módszertannal is küzdő pedagógusok ne plusz tehernek, hanem segítségnek érezzék.

Ahogy megszületett a kormánydöntés a digitális munkarendről, az Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa azonnal konzultált a fenntartásában lévő iskolákkal és óvodákkal, majd szakmai ajánlást adtak ki külön az alsó tagozatok, felső tagozatok és a középiskolák számára. Ezekben a szakmai ajánlásokban nemcsak szemléletbeli, kommunikációs és pedagógiai-módszertani tippeket adott az alapítvány a pedagógusoknak, hanem konkrét példafeladatokat is készítettek. Az iskoláitól és óvodáitól azt kérte az alapítvány, hogy állítsák össze a megváltozott viszonyokra érvényes saját eljárásrendjüket. Az alapítvány emellett minden iskola számára fejlesztetett egy-egy távoktatási honlapot, amelyen keresztül az intézmények kiadhatják a feladatokat, szövegeket, képeket, videókat oszthatnak meg.

A máltai általános iskolák esetében külön nehézséget jelent, hogy azokba zömmel hátrányos helyzetű tanulók járnak, akiknek az otthoni, kommunikációs eszközellátottsága nagyon vegyes, ezért nem tudják a feladatokat csak digitálisan kiosztani. Van olyan település, ahol azt hetente két alkalommal nyomtatott formában adják át, amikor a családok úgyis megjelennek az ételosztáson.

Összességében azt javasoltuk – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy a digitális munkarend ne legyen a normál oktatás tükörképe. Fontosabb megtalálni azokat a fórumokat, ahol a gyerekek örömmel dolgoznak és a figyelmük leköthető. Érdemes továbbá a diákoknak időt hagyni új rendszerhez való alkalmazkodásra és csak utána kezdeni új anyagba.  Kulcsfontosságú az értékelés is: különösen az első időszakban a pozitív, megerősítő visszajelzésekre kell törekedni.

A máltai óvodák hivatalosan zárva vannak, a pedagógusok (akik továbbra is kapják a teljes bérüket) ennek ellenére igyekeznek online, illetve ügyeleti jelleggel személyesen is segíteni a szülőket a gyermeknevelésben, a közös idő eltöltésében. Hasonló a helyzet a fogyatékkal élőket gondozó intézményeiknél is, itt a gyógypedagógusok, gyógytornászok teljes munkaidejükben állnak a szülők rendelkezésére, és segítik az otthoni gondozást.

Szintén támogatást jelent, hogy a Máltai intézmények egy úgynevezett „innovációs pénzügyi keretből” tudják azon pedagógus kollégáikat jutalmazni, akik mindennapi feladataik mellett még a munkatársaikat is támogatják műszaki segítségnyújtással vagy pedagógiai-módszertani tanácsokkal.

Ezeket a tapasztalatokat, és minden más módszertani javaslatunkat természetesen örömmel megosztjuk bármely magyar oktatási intézménnyel, amely erre igényt tart, függetlenül az fenntartó kilététől – zárta szavait a vezető.