A 2020/21-es tanév indulásáról szóló cikkünkben már jeleztük, hogy idén szeptembertől két új intézmény került az MMSZ Iskola Alapítvány fenntartásába.  Egyikük a Nyírpilisi Általános Iskola, amelyet a megbízott intézményvezető, Magyar-Kósa Tímea, valamint Tóth István Mihályné intézményvezető-helyettes segítségével szeretnénk egy kicsit közelebb hozni olvasóinkhoz.

Nyírpilis egy kicsivel kevesebb mint 1000 lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Nyírbátor közelében.

Ahogy azt Tóth István Mihályné megjegyezte, sajnos egy minden tekintetben elmaradt településről van szó, ahol magas a munkanélküliség aránya. Ezért is van óriási szerepe a közösség életében az iskolának, amely a kultúra és a művelődés egyetlen színtere. „Az iskolai rendezvények nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget nemcsak a tanulóknak, hanem a szülőknek, lakosoknak is” – tette hozzá az intézményvezető-helyettes.

Az általános iskolába jelenleg 139-en járnak, bár az el- és odaköltözések függvényében a létszám gyakran változik. Az első évfolyamon két osztály is indult, másodiktól nyolcadikig pedig 1-1 osztály van. A diákok közül 126-an halmozottan hátrányos helyzetűek, ketten pedig hátrányos helyzetűek.

Mindez nem ismeretlen helyzet az intézmény élére a mostani tanévtől kinevezett Magyar-Kósa Tímeának, aki 20 éves pedagógus-pályafutása nagy részében hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozott. Legutóbbi állomáshelyén, a nagykállói Kállay Rudolf Szakképző Iskolában került közel a vezetői feladatokhoz, és ekkor vált egyértelművé, hogy számára ez a testhezálló feladat. Az intézményvezetői pályára nem csupán az azzal kapcsolatos tevékenységi kör vonzotta, hanem az emberekkel való egyéni bánásmódban rejlő kihívás.

Ha úgy tetszik, jókor látta meg az MMSZ álláshirdetését. „Kis nyomozásba kezdtem, kíváncsi voltam a szervezetre. Szemlélete hamar megfogott, így megpályáztam az állást. A személyes elbeszélgetések során egyre erősebbé vált bennem a vágy, hogy része legyek ennek a szervezetnek. Így kerültem ide, a Nyírpilisi Általános Iskolába” – mesélte Magyar-Kósa Tímea.

Az igazgatónő elsődleges céljaként az állandó tantestület megteremtését nevezte meg, mert mint mondta, a hátrányos helyzetű gyerekek életében nagyon fontos az állandóság, hogy érzelmi biztonságban érezzék magukat. Sajnos azonban egyelőre gyakori, hogy egy-egy pedagógus csak néhány hetet, hónapot tölt az iskolában, és csak kevesen dolgoznak huzamosabb ideje az iskolában.

Közéjük tartozik Tóth István Mihályné is, aki kedvünkért elárulta, hogy a tagadhatatlan nehézségek ellenére mi az, ami miatt különösen szereti az ottani pedagógusi munkát: „a gyermekszeretet, a gyerekek nyitottsága, a gyermeki őszinteség, a tanárok iránti tanúsított szeretetük és hálájuk motivál a munkámban.”

Magyar-Kósa Tímea a további jövőbeli tervei közt kiemelte, hogy személyes példamutatás mellett továbbképzésekkel igyekszik majd elősegíteni, hogy a szociális érzékenység minél inkább előtérbe kerüljön az iskolában. Ehhez többek közt a Tutor Alapítvány segítségét kívánja igénybe venni, akik hatalmas szakmai tapasztalatukkal nagy segítségére lehetnek a közösségnek.

A célkitűzések közt szerepel a szülőkkel való kapcsolattartás, valamint az óvodával történő együttműködés erősítése is, illetve minél több pályázati lehetőség igénybevétele. Mint az igazgatónő elárulta, jelenleg a tornaterem hiánya okoz nagy problémát, így reméli, hogy ez is meg fog oldódni a jövőben. Örömét fejezte ki, hogy eddigi benyomásai alapján a szülők és az önkormányzat is nyitottan fogadták érkezését, érzései szerint pozitív változást remélnek tőle, ő pedig szeretne is ennek eleget tenni.

„Úgy gondolom, vannak olyan meglévő értékei az iskola életének, amikre lehet építeni. Ilyennek tartom a hagyományok ápolását, az iskola által megszervezett ünnepségeket, különböző programokat. Ezeket mindenképp tovább kívánom folytatni. Közben pedig igyekszem a Málta által képviselt értékrendet, a szolgálat, a segíteni akarás és az alázat fontosságát közvetíteni a tantestület és a diákközösség felé, hogy a tágabb környezetünkkel közösen egy szeretetteljes, őszinte, tiszta légkört teremtsünk” – összegezte gondolatait Magyar-Kósa Tímea, aki pedagógiai hitvallását is megosztotta velünk:

„Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat a szavaidtól.” (Carl William Buehner)

Ennek jegyében a magunk részéről nagyon sok felemelő érzést kívánunk az intézményvezetőnek, kollégáinak és újdonsült diákjainknak erre a tanévre, és persze azon is túl!