A Károly Róbert Középiskola immár több mint két évtizede vesz részt azokban az Erasmus+ európai uniós programokban, amelyek keretében a tanulók 28 napos külföldi szakmai gyakorlaton gyarapíthatják tudásukat. Ez idő alatt számos rangos vendéglátóhelyen sikerült bizonyítaniuk, sőt, egy alkalommal a szakközépiskolás kategória nívódíját is elnyerték. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa által fenntartott gyöngyösi intézményben tudják, hogy a múlt kötelez – szerencsére azonban a magasan lévő lécet ezúttal is sikerült átugrani.

A 2019/2020-as tanévben a „Kulináris kalandozások Európa ételkülönlegességei között” címet kapta a projekt, a téma aktualitását és a menedzselést pedig a pályázat értékelésénél külön megdicsérték. Az elnyert támogatás 31 diák és kísérőtanáraik kiutazását tette lehetővé a 6 célországba, a koronavírus-járvány azonban sajnos ezt a programot is érintette.

Így végül az őszi németországi (Überlingen), ausztriai (Rohrbach) és olaszországi (Rieti), valamint a tavaszi spanyolországi (Zaragoza) turnus kinttartózkodása volt zavartalan, a lengyelországi (Krakkó) csapat két hét elteltével – a krakkói magyar konzulátus közbenjárásával – hazautazott, míg a finnországi (Savonlinna) küldöttség kénytelen volt itthon maradni. A Tempus Közalapítvánnyal egyeztetve így a projektet 2020. május 31.-ig meghosszabbították, és ha a körülmények adottak lesznek, mindenképpen bepótolják az elmaradt heteket.

Addig is maradjunk a megvalósult terveknél, hiszen azokkal kapcsolatban is bőven van okunk a büszkeségre. A kiutazók közt ezúttal is többségben voltak a szakácsok, a cukrászok és a pincérek, de a német és a lengyel partner turisztikás diákoknak is adott munkát. Ami pedig a velük való elégedettséget illeti, Makláriné Baksa Anita, az iskola tanára, a projekt koordinátora elárulta, nagy megtiszteltetés, amikor a fogadóintézmények képviselőitől visszajelzésként azt hallja: „A magyar diák meglátja a munkát.” Mint mondta, a gyöngyösi tanulókról mostanra az a kép alakult ki külföldön is, hogy gyors betanulás után maguktól is tudják, mit kell csinálniuk. Ha pedig épp nem kaptak feladatot, akkor is találnak maguknak valami hasznos elfoglaltságot.

E mögött a pozitív kép mögött persze rengeteg munka van, a program minden egyes résztvevője és közreműködője részéről. Ennek első lépcsőfoka egy gondos előszűrés, amelynek révén csak az osztályfőnökök, a szakoktatók és a nyelvtanárok egybehangzó véleménye alapján arra érdemes diákok kerülnek be a programba.

A szakmai, pszichológiai, pedagógiai, nyelvi, kulturális és infokommunikációs felkészítések már jóval a kiutazás előtt megkezdődnek. A hétvégi táborokban többek közt mentálhigiéniás szakember segítségével tréningezik a diákokat az előttük álló, sok szempontból újszerű kihívásokra. A felkészítés része többek közt a célország kultúrájának, sajátosságainak bemutatása, valamint a csapatépítés is, hisz mégiscsak több osztályból és több szakmából érkező tanulóknak kell közösen helytállni egy hónapon át.

A projektek egyik kulcsmozzanatára, a „magyar napra” is már itthon elkezdenek gyakorolni a diákok: elkészítik azokat a jellegzetesen hazai ételeket, amelyek aztán egy alkalommal az őket fogadó étterem, hotel, pizzéria étlapjára is felkerülnek. A beszámolók szerint a vendégek rendre örömmel fogadják a Gundel palacsintával, pörkölttel, gulyással, aranygaluskával vagy épp somlóival bővülő választékot, így előfordult, hogy a diákoknak 250 főre kellett elkészíteni azokat.

Mindehhez természetesen ezúttal is megkapták a kellő támogatást a kísérőtanároktól. Hozzá kell tenni, a németországi partner nagykorú diákokat fogadott, így ott a monitoring látogatás időzítésével sikerült elérni, hogy ne egyedül utazzanak: a tanulókat az intézményvezető kísérte el és az első 5 napban segítette a beilleszkedésüket.

A diákok szinte kivétel nélkül pozitív hangvételben számoltak be a kint töltött hetekről – kellemetlen élmények főleg hiányos idegennyelv-ismeret miatt adódtak. Ezen hamar túljutottak és tanulóink nyelvtudása jelentősen fejlődött, hiszen „élesben” voltak rákényszerítve, az angol vagy a német nyelv, rendszeres használatára. Ezen kívül a különböző országok konyháinak rejtelmeibe való bepillantásból is sokat profitálhatnak későbbi karrierjük során, főként, hogy többen olyan alapanyagokkal is dolgozhattak, amelyeknél itthon nehéz gyakorlatot szerezni (pl. tengeri herkentyűk).

A projekt koordinátora hozzátette, a sokrétű fejlődés mellett az is fontos, hogy a fiataloknak „ablakot nyissanak a világra”, így a szabadidejükben nem maradhatott el a környék látnivalóinak megtekintése és a különböző kulturális programokon való részvétel sem.

Mint már említettük, a kialakult helyzet miatt a projekt csak a következő tanévben fejeződik be, ekkor kerülhet sor a hagyományos zárórendezvényre és az Europass bizonyítványok kiosztására. Ezzel párhuzamosan pedig már javában zajlik a következő szakmai gyakorlatok előkészítése. A „Környezethatékony szemléletek a fenntarthatóságról az európai vendéglátásban és idegenforgalomban” című pályázatot a járványra tekintettel 18 hónap futamidővel (2020. június 1-től 2021. november 30-ig) tervezik.

Bízunk benne, hogy valóban minden adott lesz a lengyelországi és a finnországi pótláshoz, valamint az új projekt teljes körű megvalósításához, hiszen az eddigiek alapján biztosak lehetünk abban, hogy ez további „jó pontokat” jelentene diákjainknak és mindazoknak, akik mögöttük állnak.[/fusion_text]