Átgondolt stratégia, hathatós támogatás és sokak áldozatos munkája kell ahhoz, hogy a gyöngyösi MMSZ Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium ne „csak” átvészelje ezt a nehéz időszakot, hanem több szempontból is megerősödve kerüljön ki belőle. A megvalósult és folyamatban lévő projektekről Daskalopoulos-Kuzbelt Hilda Violetta intézményvezetőt kérdeztük.
– Annak idején a járvány első hulláma Önöket is sokként érhette. Milyen út vezetett odáig, hogy a másodikat már felkészülten várják?
– Fenntartónktól, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványtól jelentős anyagi keretet kaptunk egy olyan innovációs projekt megvalósítására, amely a folyamatos oktatás mellett hosszútávon hozzájárul az iskola fejlődéséhez. A tantestület aktív közreműködésével 9 program született, melyek elsősorban az intézmény pedagógiai folyamatainak fejlődését szolgálják, emelik színvonalát. Tavasszal gyorsan felállítottunk például egy háromfős digitális munkacsoportot, amely segítette az oktatókat és a tanulókat eligazodni az addig ismeretlen platformok használatában. Kiemelném, hogy az iskolába való visszatérés után folyamatosan készültünk a következő „hullámra”: tudatosan tréningeztük a kollégákat az online oktatás lehetőségeinek bemutatásával, kipróbálásával; egységes, intézményi e-mail címet biztosítottunk minden tanulónak, oktatónak, dolgozónak, megkönnyítve ezzel kapcsolatrendszerünk működését; megállapodtunk például a Google Classroom és a Meet felületek egységes használatában, hogy szükség esetén nehézségek nélkül tudjunk átállni egy hatékonyabb digitális oktatásra. Már most egyértelmű, hogy ez a befektetés megtérült.
– Melyik programokat emelné ki, amelyek a jelen és a jövő kihívásaira is választ adnak?
– Az oktatás digitalizációja járványtól függetlenül is egyre nagyobb teret kap, ezért nekiláttunk többek között mindhárom telephelyünkön egy új WIFI-hálózat kiépítésének, valamint egy okosterem kialakításának.
Létrehoztunk egy 16 fő befogadására alkalmas helyiséget, melyet a legkorszerűbb eszközökkel szereltünk fel és rendeztünk be: projektorral, táblagépekkel, okos táblával, kivetítővel, és a dizájnját is a funkcióhoz igazítottuk. Mindkét területen a fenntartónk által biztosított anyagiakat saját munkaerőnkkel építettük be a programokba. Szeptemberben elindítottuk a minőségi, mai trendekhez igazodó tudás megszerzését célzó prémium szakköreinket is. A szakácsok a zöldség- és gyümölcsfaragás, a pincérek a bartenderkedés, a cukrászok pedig a bonbonkészítés világával ismerkedtek meg. Ezeket decemberben, ünnepélyes keretek között, eredményesen le is tudtuk zárni, de mindenképp folytatjuk, hiszen vonzerőt jelentenek a bázisiskoláink diákjai számára is. Összességében olyan projektprogramokat tudunk tető alá hozni, amik valódi pedagógiai értékeket teremtenek. Úgy érzem, hogy sikerült nagyot álmodni és azokat majdcsak megvalósítani: rejtett és szunnyadó tehetségek bontakoztak ki a programok tervezésében, megvalósításában, melyek még nagyrészt hátra vannak. Innovatív kreativitások jelentek meg, melyek mindegyike remélhetőleg beépül oktatói munkánkba. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ezt a fajta „ösztönző rendszert”, mely mellé a kollégák is szívesen és aktívan álltak. Ezért köszönet illeti a fenntartónkat, hogy támogatásával mindezt lehetővé tette.
– Jelen állás szerint nem változnak az érettségik szabályai és időpontjai. Minden adott a sikeres vizsgákhoz?
– Úgy gondolom, igen, hisz tavaly is nehézségek nélkül tartottuk meg az írásbeli érettségit. Örömünkre szolgál, hogy idén tavasszal a szóbeli érettségi vizsgát is megszervezhetjük. Az óvintézkedésekhez pedig azóta még inkább hozzászokott mindenki. Nagy segítség a diákoknak, hogy a második hullámban az iskolai gyakorlati foglakozások megtartását engedélyezték számunka, a végzősök haladását így tudjuk menedzselni. Kis csoportokban érettségi felkészítésre is sort kerítünk több tárgyból, valamint a szakmai vizsga kimeneti tantárgyaiból. A kollégák pedig egyénileg is rendelkezésére állnak annak, akinek szüksége van rá.
– Milyen visszajelzéseket kapnak a diákoktól ebben a megváltozott helyzetben?
– Általános vélemény, hogy várják a visszatérést az iskolába, hiányzik nekik a személyes kapcsolat, a közösség. A második hullámban egyébként már nem tömbösítve, hanem órarend szerint oktatunk, hogy a diákoknak otthon is legyen egy napirendjük, ne „ússzanak el”. Nem győzöm hangsúlyozni, büszke vagyok az intézményemre és a kollégáim fáradhatatlan munkájára. Köszönöm hozzáállásukat, segíteni akarásukat – de látni kell, hogy minden igyekezet ellenére a hatékonyság nem tud olyan lenni, mint élőben. Mi ezután is azon leszünk, hogy a helyzetből a lehető legjobbat kihozzuk, de mindenki nevében kívánom, hogy mielőbb térjünk vissza egészségesen a normál kerékvágásba. A mostani fejlesztéseknek köszönhetően pedig az új időszakot mi már sokkal jobb alapokon kezdhetjük majd!