A Dockyard cég adományának köszönhetően általános iskolás diákjaink – többségükben életükben először – sítáborban vehettek részt. A tiszabői, tiszaburai, tarnabodi és gyulaji gyerekek 3 turnusban táboroztak a Mátrában 2018 január 23. és február 14. között.
A tanulmányi, sport és kiemelkedő közösségi tevékenységük alapján kiválasztott (turnusonként 50-50) gyermeket az indulás reggelén a várakozás izgalmától álmatlanul töltött éjszakák után külön busz szállította az iskoláktól a szálláshelyre, a festői környezetben lévő, kiváló infrastruktúrájú Galyatető Turistacentrumba.
A felejthetetlen programok között szerepelt bobozás (gyereknyelven: bobó), fejlámpás éjszakai túra, és számtalan játék, de a gyermekek kétségkívül a teljes napos síprogramot élvezték legjobban, ahol tapasztalt síoktatók vezették be őket a csúszás rejtelmeibe.
Részlet az élménybeszámolókból:
A tiszabői turnus beszámolójából:
“Alig jövünk pár kilométert és jönnek a kérdések: „Messze vagyunk még?” Valahogy elképzelhetetlen a távolság, próbáljuk magyarázni, hogy mennyi idő, a szomszéd település távolságának hányszorosát fogjuk megtenni. Jó a hangulat, a gyerekek beszélgetnek, zenét hallgatnak. Egyszer csak a távolban meglátjuk a hegy első körvonalait. A gyerekek sikítanak és tapsolnak. „Na, de hogy megyünk oda fel? Busszal? Lecsúszik a busz! Ott laknak emberek? Hogy vitték fel oda azt a házat?ˮ
“Fantasztikus síoktatókat és segítőket kaptunk, akik mindenhol ott voltak körülöttünk és segítették minden mozdulatunkat. A gyerekek nagyon bátrak és lelkesek voltak. Délutánra a csapat fele már nem csak a tanulópályán síelhetett. Látva lelkesedésünket többen érdeklődtek is gyermekeinkről és csodálkozva nézték Őket, hogy sapka vagy kesztyű nélkül (amit ugyan kaptunk kölcsön, de ami elveszhet, az el is veszik) fülig érő mosollyal kelnek, fekszeknek, indulnak neki újra és újra és újra. ˮ
A tiszaburai turnus beszámolójából:
“A lehető legjobb visszajelzést a tábort követő csütörtöki nap jelentette. Azok a gyerekek, akik részesei lehettek ennek az élménynek sokkal mosolygósabban és derűsebb arccal köszöntöttek bennünket, hálásak voltak azért, amit kaptak. ˮ
A tarnabodi és gyulaji turnus beszámolójából:
“Hihetetlen volt látni azokat a csillogó szempárokat és mosolygós arcokat, a rettentő hideg és hava
zás ellenére. Olyan élményekkel lettek most gazdagabbak általatok, amit még lehet, hogy nem is fognak fel igazán. Hisz most a hideg, a fáradtság, és a szigorúan betartott szabályok lebegnek a szemük előtt, de mikor ezek a „rossz” emlékek elhalványulnak, csak a szépre és a jóra fognak emlékezni.
Mi tudjuk és talán a nagyobbak is tudják, hogy ilyen lehetőségük nem nagyon adatik még egyszer az életük során.”