Mit csinálnak a máltai iskolákban, óvodákban másképp? – egyebek között erről is szó esett az idén 26. alkalommal megrendezett Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián Egerben. Az oktatási szakemberek három napos seregszemléjén ugyanis előadóként és kiállítóként is részt vett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány szakmai csapata.

A Suliszerviz Pedagógiai Intézet éves konferenciáján az oktatási szakemberek, pedagógusok, oktatók, szaktanácsadók, intézményvezetők, intézményfenntartók és szakpolitikusok számoltak be fejlesztéseik eredményeiről, járták körbe az előttük álló feladatokat, mutattak be innovatív eszközöket, módszereket, s vázolták fel, milyen változások várhatók és szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés és szakképzés eredményes legyen. A konferencián plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetések, szekciók,  szakmai kiállítások,  bemutató foglalkozások, workshopok, valamint kulturális és szabadidős rendezvények is várták a  résztvevőket.

Thaisz Miklós, az MMSZIA kuratóriumi elnöke plenáris előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire más az a közeg, ahonnan egy középosztálybeli gyerek és egy a felzárkózó települések egyikén élő gyermek iskolába indul, és ez milyen hatással van az iskolai teljesítményükre. „Az Iskola Alapítvány célja, hogy esélyt adjon a rá bízott gyerekeknek arra, hogy megszerezzék az iskolában azokat a kompetenciákat, amelyek a szakma vagy értettségi megszerzéséhez, a munkaerőpiaci helytálláshoz szükségesek” – fogalmazott Thaisz Miklós.

A kulcs, a gyerekek mindenek felett álló érdeke és az alapelvünk, hogy addig megyünk, amíg nem tudunk hatékonyan, jól segíteni az adott gyereknek – tette hozzá a kuratóriumi elnök. A 2024/25-ös tanév legfontosabb fenntartói célja pedig az – ismertette -, hogy matematika és szövegértés területén ne maradjon gyerek 2026 tavaszára az Országos Kompetenciamérés (OKM) „minimumszintje” alatt, legalább 30 százalék érje el az „alapszintet”. (Ez utóbbi azt a szintet jelenti, amelynek elérésétől kezdve a gyerekek önálló tanulásra képesek és a későbbiekben sikerrel teljesítik a közép- és felsőfokú oktatás vagy a munkaerőpiac kihívásait). Ennek érdekében a máltai iskolákban dolgozó pedagógusok segítséget kapnak ahhoz, hogy értsék és készségszinten alkalmazzák az OKM szövegértés és matematikai eszköztudás feladataira jellemző gondolkodási műveleteket. Felkészítést kapnak továbbá arra, hogy a szövegértés és a matematika műveltségi területeinek megfelelő, tanórai munkában felhasználható feladatsorokat készítsenek.

A máltai szekció ülésen Kiss Tibor szakmai igazgató, valamint Asztalosné Kokos Edina szakképzési felelős és tanügyigazgatási csoportvezető és Koczor Margit pedagógiai-módszertani szakértő bemutatták a máltai fenntartói modellt. Ez a megoldásközpontú gondolkodás hatékony választ ad majd a FETE településeken megjelenő oktatási kihívásokra és ezen túlmutatva a családok és ezáltal a települések életére.

Madai Judit, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese „Órarendi átalakítás – projektoktatás a gyöngyösi szakképző intézményünkben” címmel tartott előadást. Ebben a 2023/24-es tanévben elindult projektoktatás első évének tapasztalatairól mesélt. Egyebek mellett arról, hogy a diákok hathetes projektekben sajátították el (vagy éppen saját kutatómunkájuk során szerezték meg) az ágazati vizsgához szükséges ismereteket. A gyöngyösi 9. évfolyamos diákok nem „az órán ültek”, hanem kávéházat üzemeltettek, szakmai tudást igénylő társasjátékot és plakátot terveztek, menüsort állítottak össze, interjút készítettek a helyi szereplőkkel. Fontos eleme az egyes projekteknek a projektzáró rendezvény is, ahol már az elő pár hét után konkrét produktumokkal álltak nagyközönség elé a diákok. A klasszikus értelemben vett tanulási eredmény sem marad el: az ágazati vizsgák sikere a módszer hatékonyságát tükrözi.

Kreatív válasz régi problémákra – Tarnabodi oktatásszervezés (másként) címmel tartott előadásában Nyirfalvi Melinda. A tarnabodi Máltai Óvoda és Általános Iskola igazgatója arról beszélt, hogyan alakították át az órarendet annak érdekében, hogy a korábbiaknál hatékonyabban oktassák a tanulóikat és nem mellesleg kedvet csináljanak az iskolába járáshoz is. Az átalakítások nyomán a tarnabodi iskolában nincsenek tanórák és csengetési rend, a délelőttöket másfél órás, az alapkompetenciákat, matematikát, olvasást, írást fejlesztő blokkok tagolják. A nap beszélgető körrel indul, ezt követi a fejlesztő torna, ima, reggeli és fogmosás, a hét utolsó napjai pedig teljes egészében a készségfejlesztésről szólnak. A tanulók a településen működő Glia Kft. mindennapjaiba is betekintést nyerhetnek és élményszerű ismereteket szerezhetnek biológiából, kémiából és a gazdálkodás területeiről.