Innovatív és hatékony fejlesztőprogramok, színvonalas kutya-, és lovasterápiás foglalkozások megtartását és számos, a gyerekek hatékony fejlesztéséhez szükséges eszköz beszerzését is lehetővé tette az a fejlesztési program, amely a tavalyi év végén zárult le a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány által súlyosan, halmozottan sérült gyerekek számára fenntartott nappali oktatási intézményekben, Marcaliban, Siófokon és Pécsett. A fejlesztéseknek köszönhetően Tóth Istvánné igazgató úgy véli, az eddiginél több sérült gyermeknek és családjának tudnak segíteni.

– Bár a 2020-ban kitört Covid-járvány, majd az Ukrajnában zajló háború és a napjainkban is tartó gazdasági válság erőteljesen megnehezítette, mégis sikeresen zajlott le egy fontos fejlesztési program a máltai fejlesztő iskolában – hangzott el decemberben, a projektzáró konferencián. Mi minden változott?

– A máltai fejlesztő iskolában, három telephelyen – Marcaliban, Pécsen és Siófokon – a diákok 65 százaléka autista, a többi gyermek pedig szintén súlyosan halmozottan fogyatékos, mozgássérült, értelmileg akadályozott. A projekt keretében igyekeztünk – a fenntartó, MMSz Iskola Alapítvány céljaival összhangban – vonzóvá válni a környezetünk, valamint a családok és a pedagógusok számára. Ennek érdekében érzékenyítő rendezvényeket szervezhettünk. Ezek olyan táborok voltak, ahova meghívtuk a városrészek lakosságát, közöttük a gyerekeket is, emellett közös ünnepségeket is tartottunk. Ezekre a környező iskolákból, óvodákból hívtunk el gyerekeket, hogy megismerkedjenek a mi gyerekeinkkel. Hasonló céllal Pécsen óvodákba is ellátogathattunk. A pedagógusaink közül 20-an autizmusspecifikus képzéseken is részt vettek, amelyeket Budapesten az Autizmus Alapítvány szervezett. Ezek most Magyarországon az elérhető legszínvonalasabb képzések. Erre nagyon büszke vagyok, mert nagyon kevés iskola dicsekedhet olyan adottsággal, hogy a pedagógusainak döntő többsége részt vett autizmusképzésben. Ami még nagyon fontos: nemcsak a pedagógusok, hanem a pedagógiai munkát segítő kollégáink is részt vettek ezeken a képzéseken, ez nagyban segíti a hatékony oktatást.

– Mit érezhetnek mindebből a máltai fejlesztő iskolába járó gyerekek?

– Nagyon sokat, mert a rendezvények között olyanok is voltak, ahol a családok és a pedagógusok, a családok és az iskola kapcsolatát erősítettük. Rengeteg fejlesztő eszközt tudtunk beszerezni a pályázat keretében, ezekből eszközkölcsönzőt hoztunk létre, ami most még kezdetlegesen működik, de folyamatosan fogjuk bővíteni és a családok és az iskola együttműködése keretében megpróbáljuk megtanítani a szülőket az eszközök használatára. Iskolánk hitvallása szerint csak akkor tudunk hatékonyan tanítani, ha a család és az iskola szorosan együttműködik, ha a családban megpróbáljuk ugyanazokat a célokat megvalósítani, vagy elsajátítani a szülőkkel, amiket itt mi szeretnénk, mert a közös nevelésnek lesz eredménye. A családoknak segítünk az otthoni fejlesztésben és szülőklubot is működtettünk a pályázat keretében, ahol megoszthatták egymással a tapasztalataikat. A gyerekek bekerültek egy olyan körbe, ahol mindenki a fejlesztésükön dolgozik.

– És mindezzel mi a céljuk? Mi az, amit reálisan maguk elé tűzhetnek ki? 

– A mi iskolánk célja, hogy minél nagyobb önállóságra tanítsuk meg a gyerekeket, tehát nem az, hogy önálló életet tudjanak élni, ez nem lehetséges, mert a súlyosan, halmozottan sérült gyerekek között nincs olyan, aki önálló életre lenne képes. Azt viszont el tudjuk érni, hogy minél kevesebb segítségre szoruljanak. Az a célunk, hogy a család a sérült gyermek mellett is élhető életet tudjon élni. Próbáljon valamilyen módon integrálódni a társadalomba. Szeretnénk elérni, hogy megismerjék, elfogadják ezeket a családokat és fontos, hogy segítséget is kapjanak, mert 24 órában egy súlyosan, halmozottan sérült gyermeket nevelni minden család számára nagyon-nagyon megterhelő feladat.

– És mennyi esélye van egy családnak, hogy egy olyan intézményt, mondjuk egy autizmussal élő gyermeket nevelő családnak, hogy egy megfelelő intézményt találjon a gyermekének?

– A vidéken, autizmussal élő gyermeket nevelő családok helyzete nagyon rossz, mert kevés a szakember és kevés az olyan intézmény, ahol fogadnak autista gyereket. Az a tapasztalatom, hogy az integrált oktatásból leghamarabb az autista gyerek kikerül ki, és ez nem véletlen. Neki egyszerűen olyan speciális fejlesztésre, nevelésre lenne szüksége, ami teljesen igazodik az ő képességeihez, az ő problémáihoz, és ezt egy 30 fős osztályban nagyon nehéz megvalósítani. A máltai fejlesztő iskolába a megyei szakértői bizottságok és az Országos Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján lehet bekerülni. Sajnos nagyon korlátozott a létszámunk, nagyon kicsik az iskoláink, kevés gyereket tudunk fogadni. Somogy megyében alig-alig működik még egy-két olyan fejlesztő nevelést, oktatást végző iskola, ahol foglalkoznak súlyosan, halmozottan sérült gyerekekkel. Nagyon utána kell járniuk a szülőknek, hogy találjanak olyan helyet, ahol autizmus specifikus oktatás zajlik. A mi terveink között szerepel éppen ezért egy olyan óvoda létrehozása is, ahol tudunk ilyen gyerekeket fogadni, és egy olyan speciális csoport létrehozása, ahol jobb képességű autista gyerekeket is tudjuk fogadni. Ehhez már megkaptuk a fenntartónktól, a Máltai Iskola Alapítványától a segítséget, és miután egy infrastrukturális fejlesztés keretében elkészül az új iskolaépületünk, akkor még több gyereket tudunk fogadni.