Mitől válik egy iskola valódi közösséggé? Hogyan lehet egyszerre támogatni a pedagógusokat, a diákokat és az intézmények fejlődését úgy, hogy az eredmények hosszú távon is fennmaradjanak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa, amikor megalkotta a „Fenntartói modellt”, amely az intézményfejlesztés, a hálózatépítés és a fenntartói szolgáltatások összehangolt rendszerére épül.
Az RRF-3.1.1-22-2022-00001 Közösségorientált pedagógia: Minőségi és eredményes oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű térségekben tanuló vagy onnan származó tanulók számára megnevezésű projekt Konzorciumi együttműködési megállapodás keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány a fenntartásában működő intézményekkel együttműködve – olyan fenntartói modell/eszközrendszer megalkotása és működtetése, amely a HET célokkal összhangban elősegíti a tanulók, fiatalok iskolai sikerességét, életpályájuk nyomon követését.
A modell alapgondolata egyszerű: az iskolák fejlődését nem lehet kizárólag egy-egy projekt vagy képzés segítségével elérni. Tartós eredmények akkor születnek, ha az intézmények mögött olyan támogató szakmai háttér áll, amely egyszerre segíti a mindennapi működést, a közösségépítést és a hosszú távú stratégiai fejlődést.
A fejlesztési folyamat során – amelybe 7 általános iskola és 2 szakképző intézmény (2 Műhelyiskola, 1 Jelenlét Középiskolai Kollégium) kapcsolódott be – a célzott intézményfejlesztési folyamatba. a szakemberek a Közösségorientált pedagógia módszertani alapelveire építettek. Ez a szemlélet abból indul ki, hogy az iskola nem csupán a tanulás helyszíne, hanem olyan közösségi tér, ahol a gyermekek, a családok, a pedagógusok és a helyi szereplők együtt formálják a jövőt.
A „Fenntartói modell” három egymást erősítő pillérre épül. Az első az intézményfejlesztés, amely az egyes iskolák és kollégiumok saját szükségleteire reagál. A második a hálózatfejlesztés, amely lehetőséget teremt a tapasztalatok megosztására és a közös tanulásra. A harmadik elem pedig a fenntartói szolgáltatások rendszere, amely folyamatos szakmai támogatást biztosít az intézmények számára.
A fejlesztések egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy minden intézmény a saját helyzetéhez és kihívásaihoz igazodó segítséget kapott. Más támogatásra van szüksége egy általános iskolának, egy műhelyiskolának vagy éppen egy kollégiumnak, ugyanakkor valamennyi fejlesztés közös értékek mentén valósult meg. Így sikerült egyszerre biztosítani az egyéni igényekhez igazodó működést és az egységes szakmai minőséget.
A programba összesen hét általános iskola, két szakképző intézmény, két műhelyiskola és egy Jelenlét Középiskolai Kollégium kapcsolódott be. Közülük egy általános iskola teljes körű, úgynevezett Mintaiskola-fejlesztési folyamatban vett részt, amely során az intézmény és a fenntartó szoros együttműködésben dolgozott a fejlesztési célok megvalósításán.
A hálózatfejlesztési tevékenységek különösen fontos szerepet játszottak a modell sikerében. A rendszeres szakmai találkozók, műhelymunkák és közös fejlesztési folyamatok lehetőséget adtak arra, hogy az intézmények ne elszigetelten, hanem egymástól tanulva fejlődjenek. Az így létrejövő szakmai közösség nemcsak a projekt időszaka alatt jelentett értéket, hanem a fenntartható működés egyik alapját is megteremtette.
A megvalósult fejlesztések eredményeként olyan fenntartói rendszer jött létre, amely képes egyszerre reagálni az intézmények eltérő igényeire, miközben közös szakmai irányt és értékrendet képvisel. A modell nem csupán a jelenlegi működést támogatja, hanem hosszú távon is hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények stabil, fejlődő és befogadó közösségekké váljanak.
A „Fenntartói modell” így jóval több, mint egy szervezeti fejlesztés: egy olyan együttműködési keretrendszer, amely az oktatás szereplőit összekapcsolva teremti meg a minőségi nevelés és a közösségi fejlődés feltételeit.
A Módszertani kosárban elérhető a Fenntartói modell három kulcsfolyamatának mentén megvalósult szakmai fejlesztési folyamatokat leíró dokumentáció. A fejlesztési folyamatokat bemutató esettanulmányok és folyamatleírások mellett elérhető kulcsfolyamatonként egy-egy kiemelt modell vagy módszertan is módszertani kártya formájában, valamint a projektet megelőzően elindult fejlesztések és a projekt konzorciumi együttműködésének keretében megvalósult fejlesztéseket összefoglaló Fenntartói kézikönyv is az érdeklődő szakmai partnerek számára.
Intézményfejlesztési folyamatok – Adatvezérelt mérés-értékelési műhelymunka
Célzott intézményfejlesztési folyamatok – Mintaiskola
Célzott intézményfejlesztési folyamatok – Műhelyiskola
Célzott intézményfejlesztési folyamatok – Jelenlét Középiskolai Kollégium
Hálózatfejlesztési folyamatok – Települési kerekasztal
Fenntartói szolgáltatások rendszere – Intézményi szintű hospitálás és visszacsatolás
