Egy iskola sikere nem kizárólag a tanulmányi eredményekben mérhető. Legalább ennyire fontos, hogy a diákok szívesen járjanak be, megtalálják a helyüket a közösségben, legyenek céljaik, és érezzék, hogy számítanak.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány az RRF-3.1.1-22-2022-00001 Közösségorientált pedagógia: Minőségi és eredményes oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű térségekben tanuló vagy onnan származó tanulók számára megnevezésű projekt Konzorciumi partnereként a fenntartásában működő intézményekkel együttműködve – olyan fenntartói modell/eszközrendszer megalkotását és működtetését vállalta, amely a HET célokkal összhangban elősegíti a tanulók, fiatalok iskolai sikerességét, életpályájuk nyomon követését.
A megvalósításhoz három szorosan illeszkedő kulcsfolyamat – intézményfejlesztés, hálózatfejlesztés, valamint fenntartói szolgáltatások rendszere együtt alkotják a “fenntartói modellt”.
A projekt keretében a MMSZIA intézményfejlesztési kulcsfolyamata mentén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszaburai Általános Iskolájával együttműködve komplex intézményfejlesztési folyamatot valósított meg a Mintaiskola modellprogram szakmai standard 7 kulcsfolyamatához illeszkedve.
A MMSZ Tiszaburai Álalános Iskolában megvalósult Mintaiskola modellprogramhoz kapcsolódó komplex intézményfejlesztési tevékenységek elsődleges célja a tanulói motiváció, eredményesség és jóllét támogatása, a hiányzások csökkentése, a családok és az iskola kapcsolatának erősödése, valamint a pályaorientáció és a tapasztalati tanulás lehetőségeinek bővítése volt. A fejlesztések a tanulást támogató didaktikai és szociális környezet megerősítésén keresztül járultak hozzá a tanulók sikeresebb iskolai előrehaladásához és személyes fejlődéséhez. A projekt eredményeképpen olyan közösségi élmények születhettek, amelyek hosszú távon is meghatározzák a gyermekek fejlődését.
Az adatok mögött a gyerekek állnak
A Szervezeti kultúra fejlesztésének és együttműködések fejlesztésének folyamatai kulcsfolyamathoz illeszkedve a mérés-értékelési kultúra megújítására került sor. A pedagógusok rendszeres szakmai műhelymunkákon vettek részt, ahol közösen elemezték a kompetenciamérések eredményeit, megosztották egymással tapasztalataikat, és új módszereket dolgoztak ki a tanulók fejlesztésére.
A cél nem pusztán a jobb eredmények elérése volt. A pedagógusok arra törekedtek, hogy a diákok gondolkodását fejlesszék: jobban tudjanak szöveget értelmezni, összefüggéseket felismerni, problémákat megoldani és tudásukat új helyzetekben alkalmazni.
A közös munka eredményei már érzékelhetőek. Több évfolyamon javultak a szövegértési eredmények, megjelentek magasabb teljesítményszintek, és egyre tudatosabbá vált a pedagógiai tervezés. Az iskola szakmai kultúrája is jelentősen fejlődött: a tudásmegosztás és az együttműködés ma már a mindennapi működés természetes része.
Egy telefonhívás, amely sorsokat változtathat meg
A tanulást támogató szociális környezet fejlesztése során kiemelt figyelmet kapott a hiányzások csökkentése és a családok bevonása. A fejlesztések talán legemberközelibb eleme az „Ébresztőszolgálat” lett. A modell abból az egyszerű felismerésből született, hogy a hiányzások mögött sok esetben nem lustaság vagy érdektelenség, hanem összetett családi és szociális problémák húzódnak meg.
Az iskola ezért olyan rendszert alakított ki, amelyben a hiányzó tanulókat már a nap elején nyomon követik. Ha szükséges, telefonhívás, személyes megkeresés vagy családlátogatás következik. A cél nem az ellenőrzés, hanem a segítségnyújtás.
A programban részt vevő szakemberek napi kapcsolatot tartanak a családokkal, együttműködnek a gyermekvédelmi szakemberekkel és a helyi közösségi szereplőkkel. Ennek köszönhetően számos esetben sikerült időben felismerni a problémákat, megelőzni a hosszabb hiányzásokat, és támogatni azokat a családokat, akik nehéz élethelyzetbe kerültek.
Az Ébresztőszolgálat egyik legfontosabb eredménye nem statisztikákban mérhető. A szülők és az iskola között erősebbé vált a bizalom, a családok nyitottabbá váltak az együttműködésre, és több gyermek számára sikerült biztosítani a folyamatos kapcsolódást az iskolai közösséghez.
Amikor a diákok felelősséget kapnak
A közösségfejlesztés egyik izgalmas eleme a Tanulói közösségek (mátrixszerű) kialakítása kulcsfolyamathoz kapcsolódóan kialakított diákügyeleti rendszer lett. A program lényege, hogy a tanulók ne csak résztvevői, hanem alakítói is legyenek az iskola mindennapi életének.
A nyolcadikos diákok különböző feladatokat vállalnak, segítik társaikat, részt vesznek a közösségi élet szervezésében, miközben megtapasztalják a felelősségvállalás jelentőségét. A pedagógusok tapasztalatai szerint a program különösen pozitív hatással volt azokra a tanulókra, akik korábban nehezebben találták meg helyüket a közösségben.
A diákügyeletes szerep büszkeséget jelent. A kitűzők, nyakpasszok és a közösség elismerése láthatóvá teszik a vállalt felelősséget. A kisebb tanulók példaképként tekintenek rájuk, miközben maguk az ügyeletesek is magabiztosabbá, együttműködőbbé válnak.
A motiváció ereje
A Tanulói motiváció, célkitűzés, szerződéselvű pedagógia kulcsfolyamat fejlesztéseinek részeként egy pozitív megerősítésre épülő pontgyűjtő rendszer is létrejött. A program célja az volt, hogy a tanulók ne a büntetéstől való félelem miatt, hanem a sikerélmény és az elismerés hatására törekedjenek a szabályok betartására és a feladatok teljesítésére.
A rendszerben pontokat lehet gyűjteni a tanórai aktivitásért, a közösségi szerepvállalásért, a kitartó munkáért vagy a pozitív viselkedésért. A gyerekek számára jól látható ponttáblák készültek, a megszerzett pontok pedig különféle jutalmakra válthatók be.
A tapasztalatok szerint a program jelentősen növelte a tanulók motivációját, erősítette önállóságukat és segítette a pozitív közösségi normák kialakulását. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy erőfeszítéseiknek kézzelfogható eredménye van.
Közösség, amely megtart
A tiszaburai Mintaiskola modellprogramhoz illeszkedő fejlesztések közös üzenete, hogy az oktatás jóval több a tananyag átadásánál. Egy iskola akkor tud valódi változást elérni, ha egyszerre figyel a tanulók tudására, motivációjára, családi hátterére és közösségi kapcsolataira.
A megvalósított fejlesztések azt bizonyítják, hogy a személyes odafigyelés, az együttműködés és a közösség ereje képes olyan környezetet teremteni, ahol a gyermekek nemcsak tanulnak, hanem fejlődnek, felelősséget vállalnak, és megtapasztalják, hogy számítanak. Ez a szemlélet adja a fejlesztések legfontosabb eredményét: egy olyan iskolai közösséget, amely mintaként szolgálhat más intézmények számára azáltal, hogy nemcsak oktat, hanem megtart, támogat és jövőt épít.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszaburai Általános Iskola eredményei a Módszertani kosárban elérhetők a kulcsfolyamatok mentén fejlesztett és adaptálható módszertani kártyák:
- Szervezeti kultúra fejlesztésének és együttműködések fejlesztésének folyamatai
- Családorientált közösségfejlesztés
- Tanulói közösségek (mátrixszerű) kialakítása
- Tanulói motiváció, célkitűzés, szeződéselvű pedagógia
- Tanulói visszacsatolás, értékelés
- Pályaorientáció, tanulói életúttervezés, életútkövetés
- Tartalomtervezés, módszertani tervezés, projektpedagógia
