Pedagógiai irányelvek

Tanulást támogató környezet

A „tanulást támogató környezet” (learning environment) kifejezés önmagában az 1960-as és 1970-es években vált a pedagógiai pszichológia önálló kutatási területévé. A fogalom gyökerei John Dewey 20. század eleji filozófiájához nyúlnak vissza, aki elsőként hangsúlyozta a környezet aktív formáló erejét a tanulásban.

/Források még: John Dewey (1916): Democracy and Education; Kurt Lewin (1936): A mezőelmélet (Field Theory)- pszochoszociális tanulási klíma; Rudolf Moos és Herbert Walberg (1960-as évek vége) – a tanulási környezet szisztematikus, pszichológiai és szociológiai dimenzióinak tudományos feltárása; Loris Malaguzzi- a környezetet a „harmadik tanárként” (third teacher) aposztrofálta,- támogató, inspiráló fizikai és szociális tér fogalma/

A magyar szakirodalomban a fogalom elterjedése szorosan összekapcsolódott a digitális pedagógia megjelenésével és az interaktív pedagógiai terek kutatásával.

/Források: Gyarmathy Éva: Az MTA-AVKF Tanulási Környezet Kutatócsoport vezetője. Csapatával azt kutatja, hogyan alakítható át a fizikai osztályterem (elrendezés, mozgáseszközök) és a digitális tér olyan fejlesztő környezetté, amely csökkenti az iskolai kudarcokat és támogatja a neurodivergens (pl. tanulási zavarral küzdő) gyermekeket.

Fehérvári Anikó: Az ELTE PPK kutatójaként átfogóan foglalkozik az osztálytermi tanulási környezet empirikus vizsgálatával. Kutatásaiban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a diákok és a pedagógusok hogyan észlelik a tanulási környezetet, és ez hogyan függ össze az iskolai lemorzsolódással. Fehérvári Anikó, Juhász Erika és Mihályi Krisztina szociológiai alapú empirikus kutatása (Osztálytermi tanulási környezet vizsgálata) /

A MMSZIA intézményeiben – óvodától a középiskolákig- a négy tanulást támogató környezetre, annak megváltoztatására, fejlesztésére, mint beavatkozási területre tekintünk:

1. fizikai-tárgyi környezet;
2. didaktikai (módszertani) környezet;
3. szociális -társas környezet;
4. digitális tanulási környezet.

Tanulást támogató fizikai-tárgyi környezet fejlesztését célzó módszertanok

Ez a dimenzió a téri tapasztalatra, az iskolaépületre, az osztálytermi bútorzat elrendezésére – modularitás, zónák, ergonómia, fizikai komfort, vizuális ingerek,- a tárgyi taneszközökre, kialakítására épül. A pedagógiai törekvésekkel összhangban, a célcsoportok (pedagógusok, nevelők, tanulók, szülők, fenntartó, külső partnerek, szervezetek) bevonásával indul a fejlesztési folyamat, mely az alábbi területekre fókuszál:

• egyéni és csoportos közvetlen tanulásra és tanításra alkalmas táji- és természeti környezet,
• egyéni és csoportos tanulásra alkalmas közösségi terek,
• egyéni és csoportos tanulásra alkalmas épületen kívüli nyitott terek,
• egyéni és csoportos tanulásra alkalmas sportolási terek,
• szociális ellátó és kiszolgáló terek,
• rendelkezésre álló kihasználatlan terek,
• intim terek.

Tanulást támogató didaktikai környezet fejlesztését célzó módszertanok

Didaktikai környezet alatt a tanulás-tanítás startégiáját – megtervezését, megszervezését, értékelését,- a tananyagok struktúráját, módszertanokat értjük.

Et a dimenzió épít a tanulók megismerésére, megértésére és központi szerepet kap az egyéni tanulási szokások, módszerek kialakításának segítése, a személyes fejlődés és a tanulás támogatásának személyes dimenziója.

Az alábbi területeken:

• tanulási célok, eredmények tervezésének gyakorlata és alkalmazott módszerek,
• tanulási tartalom tervezésének gyakorlata és alkalmazott módszerek,
• tanulást támogató eszközök tervezésére vonatkozó gyakorlata és alkalmazott módszertanok,
• tanulás támogatását, a tanulás támogatását célzó gyakorlata és alkalmazott módszerek,
• tanulási eredmények értékelésére, visszacsatolására vonatkozó gyakorlata és alkalmazott módszerek.
• a nevelőközösség tanulásának megszervezése, a partnerek bevonásának lehetőségei

Mindegyik területen az aktív tanulási modell figyelembevételével gondolkodjon a fejlesztési tartalmakról. 

Az aktív tanulási modell értelmezésében a tanításról a tanulásra helyeződik a hangsúly. A pedagógus és a tanuló szerepe megváltozik. A tanár (tanító) központúságról, a pedagógus tudásátadó szerepéről a tanuló tevékenységére, képességeinek, előzetes tudásának megismerésére irányul a figyelem.

A tanulónak (és szülőjének/gondviselőjének) aktív szerepe van pl. saját tanulási útjának tervezésében, tanulási eredményeinek értékelésében. Saját tanulásához fűződő viszonyában hangsúlyt kap érzelme, érdeklődése, tanulási stílusa, tanulási gyakorlata.

A gyermek-és tanulóközpontú szemléletben a csoportlégkörre is figyelme van a pedagógusnak.

Tanulást támogató szociális – társas környezet fejlesztését célzó módszertanok

A tanulási környezet társas aspektusa a csoportban/csoportokban betöltött szerepekre és azok interakciójára, a társas hatás folyamataira, a kölcsönös tisztelet, együttműködés, elfogadás légkörére utal. Szociális vonatkozásában a multikulturális vagy szubkultúrák sajátosságainak figyelembevételével alakított tanulási környezetet értjük. A különböző szereplők bevonódása, együttműködése (kooperációja) meghatározza az intézményi klímát, az intézményi folyamatok eredményességét.

Az oktatás jóval több, mint a tanulási eredmények javulása. A közösségorientált pedagógia irányelv.

• Tanulói közösség fejlesztését célzó módszerek,
• Az egyéni és a közösségi rezilienciát fejlesztő módszerek,
• Nevelésben, oktatásban résztvevő közösség fejlesztését célzó módszerek,
• Nevelést, oktatást támogató partnerek (formális-nonformális tanulást elősegítő) együttműködését célzó módszerek,
• Kooperatív tanulásszervezést fejlesztő módszerek,
• Gondviselők és a gondviselői közösség együttműködését célzó módszerek,
• Tanulói közösséget érintő kommunikáció és együttműködés módszerei,
• Intézményi társadalmi környezetet érintő kommunikációs módszerek.

Tanulást támogató digitális környezet fejlesztését célzó módszertanok

A digitális tanulási környezet olyan ismeretek, eszközök, eljárásrendek és módszerek összessége, melyek megfelelő keretet biztosítanak a tanárok és tanulók digitáliskompetencia-fejlesztéséhez. A tanulást támogató digitális környezet biztosítása komplex megközelítést igényel, amelynek szervezési kérdései kihatnak az intézmény minden szereplőjére, tanárra, diákra és szülőre egyaránt.

• Innovatív szakmai csapat: Olyan innovatív pedagógusok és szakemberek, akik az érintett szereplők bevonásával folyamatosan képesek támogatni az intézmény digitális oktatási környezetének fejlesztését, innovatív jó gyakorlatok kipróbálását és megosztását az intézményen és az MMSZIA tanulószervezetén belül.

• Platform és eszközválasztás: Szervezeti és intézményi szinten biztosítandó egy egységes digitális oktatási tér és további kapcsolódó szolgáltatások és szükséges infrastruktúra pl.: Redmenta, WordWall, Matific, robotok, 3D nyomtatók stb.

• Digitális tartalomszolgáltatás és fejlesztés: A tanulási-tanítási folyamat során hatékonyan alkalmazható, minőségi és biztonságos oktatási tartalmak biztosítása, valamint ösztönzően hat a pedagógusok által fejlesztett digitális oktatási tartalmak létrehozására és megosztására a tanulószervezeten belül és külső partnerekkel.

• Digitális pedagógiai módszertan: A digitális eszközök alkalmazása nem lehet kizárólagos cél. Akkor járunk el jól, ha pedagógiai céljaink eléréséhez választunk digitális eszközt. Olyan belső és külső tudásmegosztásra épülő folyamatok ösztönzése szükséges, amelyek képesek a tanulószervezetet/intézmények innovatív jó gyakorlatok inkubátoraként működtetni.

• Digitáliskompetencia-fejlesztés keretrendszer: Olyan egységes és mégis rugalmas keretrendszer bevezetése szükséges, amely támogatja a szervezeti, intézményi és az egyén szintjén jelentkező szükségletek és fejlesztési igények, irányok és stratégiai döntések azonosítását, meghatározni, eljárásrendek és szabályzatok megalkotását is lehetővé teszik pl. Adatvédelmi és kiberbiztonsági, AI-stratégia, eljárásrend a szervezetben/intézményekben.